A veleszületett halláskárosodásra is létezik már kezelés!

A veleszületett halláskárosodás bizony az egyik leggyakoribb krónikus állapot az újszülötteknél. Magyarországon jelentős előrelépés a korai hallásdiagnosztikában, hogy ma már kötelező az objektív újszülött kori hallásszűrés!
A veleszületett halláskárosodásra is létezik már kezelés!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A * -al jelölt mezők kitöltése kötelező

A gyermek komplex érzékelésének, a hangok felismerésének, a beszédfejlődésnek és a teljes értékű kommunikációnak egyik alapvető feltétele a megfelelő hallás.[1] Az újszülött korban elvégzett hallásszűrés biztosítja a veleszületett halláscsökkenés azonnali felismerését. A korai beavatkozásnak rendkívüli jelentősége van, mert megakadályozza a beszéd és a nyelv fejlődésének késését, és hosszú távon jótékony hatással van a gyermek érzelmi és társadalmi fejlődésére, valamint az életminőségére.

A halláskárosodás diagnózisát általában a mögöttes ok-okozati összefüggések keresése követi. A veleszületett halláskárosodás a környezeti és a születés előtti tényezőknek tulajdonítható.

A fejlett országokban a genetikai okok teszik ki az esetek többségét. A mutációk hatással lehetnek a hallás útjának bármely elemére, különösen a belső fül dinamikus stabilitására, állandóságára és a mechanikus inger elektrokémiai aktivitássá alakulásának folyamatára. A halláskárosodást okozó gének bármelyik szülőtől származhatnak. Előfordulhat, hogy mind a ketten jól hallanak, de olyan gént hordoznak, amely halláskárosodást okoz születendő gyermeküknél.

A fejlődő országokban a veleszületett halláskárosodás általában a születéskor vagy közvetlen utána fellépő fertőzések szövődménye. A cytomegalovírus-fertőzés például különösen gyakori kockázati tényező a halláskárosodás szempontjából.[2] Okozhatja továbbá a várandósság alatti cukorbetegség, az RH összeférhetetlenség, a sárgaság, az édesanya magas vérnyomása, a rubeola és a drog- és alkoholfogyasztás is.

A hallásvesztés kiváltó okának megállapítása után terápiás döntéshozatal és (genetikai) tanácsadás következik. A kezelési lehetőségek magukban foglalják a specifikus terápiákat, a rendellenességek műtéti kezelését és a beültethető (implantátum) vagy nem beültethető hallásjavító készülékek (hallókészülék) illesztését.

Sokszor a cochleáris implantáció az egyedüli gyógyászati megoldás, ami alkalmas a hallóképesség helyreállítására. Ez a módszer kikerüli a belsőfül már nem működő részeit és apró elektromos impulzusokkal közvetlenül stimulálja a csigában található idegszálakat.

Szerencsére amennyiben a súlyos hallássérült gyermeknek korán beültetik a cochleáris implantátumot, hallása és beszéde hasonló módon fejlődhet, mint halló kistársaié. Ilyen esetekben a beszéd majdnem természetes módon fejlődik ki.


Ma már egy éves korban is végeznek implantációt, ami nagyrészt a sebészeti eljárások fejlettségének köszönhető. Ezenkívül a kutatások azt mutatják, hogy a nagyon fiatal gyermekeknél végzett implantációk eredményei jobbak.[3]

A halláskárosodás alapjául szolgáló kórélettan, a molekuláris mechanizmusok jobb megértése és a genetikai tesztek közelmúltbeli vívmányainak fokozott ismerete elősegíti új kezelési és szűrési stratégiák kidolgozását.

[1] http://real.mtak.hu/107397/1/650.2019.31604.pdf

[2] https://www.nature.com/articles/nrdp201694#Ack1

[3] https://www.medel.com/hu/children-advantages-of-early-implantation/