A korai hallásjavító implantáció és a beszédfejlődés kapcsolata

A cochleáris implantáció egy műtéttel járó beavatkozás, amelyet kétoldali, nagyon súlyos idegi típusú halláskárosodás esetén ajánlanak, amikor a hallókészülék csak kismértékben vagy egyáltalán nem segít, illetve, ha a műtétnek nincs egyéb ellenjavallata. Az implantációra való alkalmasság meghatározásához többféle rutin vizsgálatot végeznek el az implantátum beültetése előtt. Nagyon lényeges az otthoni támogató környezet és minden esetben a szülő/törvényes képviselő dönt.
 A korai hallásjavító implantáció és a beszédfejlődés kapcsolata

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A * -al jelölt mezők kitöltése kötelező

A siketen vagy súlyos halláscsökkenéssel született kisgyermeknél a beszéd kialakulása előtt van lehetőség a korai beültetésre, ezáltal nagyobb esély van arra, hogy a gyermek megtanuljon beszélni. Ugyanis az első két életév a gyerek beszéd és nyelvi fejlődésének szempontjából a legfontosabb!

A fejlett sebészeti eljárásoknak köszönhetően ma már egy éves korban is végeznek implantátum beültetést. A beültetés után körülbelül négy héttel kapja meg a gyermek az úgynevezett beszédprocesszort.

Ilyenkor a gyermek olyan életkorban jut hallásélményhez és információhoz, amikor az agy a leginkább fogékony a beszéd és nyelv elsajátítására. Számos esetben, ha a súlyosan hallássérült gyermek elég korán megkapja az implantátumot, hallása és beszéde hasonló módon fejlődhet, mint halló társaié. Ilyen esetekben a beszéd majdnem természetes módon fejlődik ki.

Megállapították, hogy kétéves kor előtt elvégzett beültetés esetén fokozatosan és gyorsabban javul a gyermek beszédészlelés képessége. Ez az a készség, amely lehetővé tesz, hogy a gyermek beszédhangokat, hangkapcsolatokat, hosszabb hangsorokat felismerjen, és képes legyen az elhangzásnak megfelelően megismételni. A beszédértés fejlődése, különösen, ha a hallási körülmények nem ideálisak, például háttérzaj van, sokkal jobb, ha a beültetést 2 éves kor előtt végzik. A beszédmegértés az elhangzó (a mások által kiejtett) szavak, szókapcsolatok, mondatok jelentésének, tartalmának megértése.

Tehát kisgyermekkorban a hallás állapota befolyásolja a beszédészlelés, a beszédfejlődés és a nyelvtudás fejlődését. A megfelelő szóbeli kommunikációs készségek kialakulásának elmaradása jelentős negatív hatást gyakorolhat a gyermek további életére, az oktatási és foglalkoztatási lehetőségeire.

Ez érvényes azokra a nagyobbgyermekekre, felnőttekre is, akik már hallottak, és csak később vesztették el hallásukat: minél rövidebb ideig tart a hallásvesztett állapot, annál valószínűbb, hogy a cochleáris implantátum alkalmas lesz számukra. Gyermek és felnőtt számára kortól függetlenül előnyös lehet a minél korábbi beavatkozás.

Az implantáció további sikerességét befolyásolja a műtét utáni megfelelő oktató és rehabilitációs program. Lényeges a környezet, a család, illetve a tanárok támogató magatartása, hogy a gyermek sikert érjen el a tanulásban a hallásjavító implantátummal.

Bár a cochleáris implantátumok rendkívüli lehetőséget nyújtanak a hallássérült gyermekek számára, kezdetben a hangok zavarók és megterhelők is lehetnek. A hangok megértésében és a beszédkészségek elsajátításában fontos szerepet játszanak a beszéd- és nyelvterapeutával végzett rendszeres kommunikációs gyakorlatok.

Kisgyermekeknél a hallásterápia kezdetben lehet a szülő által irányított terápiás foglalkozás, ahol a szülő segít a gyermeknek észlelni és felismerni a hangokat. Idősebb gyermekeknél a hallásterápia központi feladata lehet, hogy segítsen a gyermeknek felismerni a hallókészülékkel megismert hangokhoz képest új, részletgazdagabb hangzásokat.