A hallás szakértője
Központi hallásvizsgáló
06-30/311-4123

A hallás szerepe a nyelvelsajátításban

Az ép hallás feltétele a megfelelő beszédfejlődésnek, a kommunikáció kialakulásának, a szellemi fejlődésnek. Halláscsökkenés esetén a beszéd, későn és kórosan fejlődik, az érintett gyermekek hátrányos helyzetben lehetnek. (Süketségnél a beszéd nem alakul ki, süketnémák a hallók társadalmába nem, vagy nehezen tudnak beilleszkedni.)
A hallás szerepe a nyelvelsajátításban

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A * -al jelölt mezők kitöltése kötelező

A hallásnak jelentős szerepe van a beszéd kialakulásában az anyanyelv és idegen megtanulásában.

Idegsejtek közötti kapcsolatok kialakulása, megerősödése:

  • fontos, hogy a hallópályákon keresztül a hallóközpontokba állandó ingerület érkezzen
  • 3 és fél éves kortól fokozatosan csökken
  • 7 éves korra nagymértékben beszűkül
  • 12 éves korra lezajlik a hallókéreg egyes részeit összekötő idegrostkötegek kiépülése.

Amennyiben a biológiai fejlődésnek ebben a fogékony szakaszában a tanulási helyzetet nem használják ki, akkor az részben elvész.

Halláscsökkenés kialakulása lehet:

prelingualis: – beszédfejlődés előtti

postlingualis: – beszédfejlődés utáni.

Amennyiben a csecsemőnél az objektív vizsgálatok halláscsökkenést jeleznek, minél hamarabb a korának és a halláscsökkenés mértékének megfelelő hallásjavításra kell törekedni.

Az újszülöttnél - 6 hónapos kor előtt - ha nem jelentkeznek a következő reakciók az hallásprobléma jele lehet:[1]

  • váratlan, hangos zajokra nem riad fel, nem mozog, nem sír, és semmilyen módon nem reagál.
  • nem ébred fel a hangos zajokra,
  • nem fordítja a fejét a szülő hangja felé, vagy a zaj irányába.

6 hónapos kor után:

  • megváltozik a hangutánzás, „gügyögése”.

Az első két év az, amikor a gyermekek hallása fejlődik ki. Fontos, hogy a szülők a lehető legkorábban felismerjék a hallásprobléma jeleit, és bármilyen aggodalomra okot éreznek keressék fel audiológus szakorvosukat. A csecsemő hallása kulcsfontosságú a beszéd fejlődéséhez. Ebben az időszakban a legtöbb csecsemő elkezdi megérteni a kommunikáció alapjait a hallásukon és a beszéden keresztül.

Hogyan fejlődik a beszéd és a nyelv?[2]

Az élet első 3 éve, amikor az agy fejlődik a beszéd- és nyelvtudás elsajátításának ez a legintenzívebb időszaka. Ezek a készségek a legjobban abban a közegben fejlődnek ki, amelyben gazdag hangok, látnivalók és mások beszédének és nyelvének állandó jelenléte található. Tehát a gyermekkel sokat és a nyelvi készségeknek megfelelően intenzíven foglalkozzanak.

A csecsemők és kisgyermekek esetében a beszéd és a nyelv fejlődésének kritikus időszakai vannak, amikor az agy a legjobban képes nyelvet megtanulni. Ha hagyjuk, hogy ezek a kritikus időszakok átadódjanak a nyelvnek való kitettség nélkül, akkor nehezebb lesz megtanulni.

Melyek a beszéd és a nyelv fejlődésének mérföld kövei?

A kommunikáció első jelei akkor érzékelhetők, amikor egy csecsemő megtanulja, hogy a hangja ételt, kényelmet és társaságot eredményez. Az újszülöttek is felismerik a környezetükben zajló fontos hangokat, például az anya vagy a gondviselő hangját.
Ahogy növekednek, a csecsemők elkezdik alakítani a beszédhangjaikat, amelyek a nyelvük szavait alkotják. 6 hónapos korig a legtöbb csecsemő felismeri anyanyelvének alapvető hangjait.

A gyermekek beszéd- és nyelvi készségeik fejlettségi szintje eltérő. A nyelvi készségek elsajátításához azonban természetes előrehaladást követnek.

 

 

Mi a különbség a beszédzavar és a nyelvi rendellenesség között?

A beszédzavar olyan állapot, amikor a beszéddel kapcsolatos képességekben, például a hangképzésben, a hangok artikulációjában vagy a beszéd ritmusában van hiba. Az ilyen beszédzavarok lehetnek például dadogás, beszédképzési zavar vagy beszédhangzások elhagyása.

A nyelvi rendellenesség viszont a nyelv használatának vagy értelmezésének problémájára utal, például az érthetetlen beszédre, a szavak helytelen használatára vagy a nyelvtani hibákra. Az ilyen rendellenességek lehetnek kifejezési vagy megértési nehézségek, és lehetnek szerves vagy funkcionális eredetűek.

Fontos megjegyezni, hogy a beszédzavar és a nyelvi rendellenesség közötti határ nem mindig egyértelmű, és az állapotok is lehetnek egymással összefonódóak. Az érintettek általában szakember segítségét igénylik, hogy pontos diagnózist és megfelelő kezelést kapjanak.

Mi a teendő, ha úgy tűnik, hogy gyermekem beszéde vagy nyelve késik?

Ha bármilyen aggálya van, beszéljen gyermeke orvosával.

A hallásteszt az értékelés része, mivel gyakran a hallásprobléma befolyásolhatja a beszéd és a nyelvi fejlődést. Az értékelés eredményétől függően az orvos olyan tevékenységeket javasolhat, amelyeket otthon végezhet gyermeke fejlődésének érdekében. Javasolhatják továbbá csoportos vagy egyéni terápiát, vagy további értékelést javasolhatnak audiológus, vagy pszichológus számára.

A hallásvesztés kialakulásától negatívan befolyásolja a beszéd / nyelv fejlődését, és szenzoros, kognitív, érzelmi és tudományos hibákat okoz felnőttkorban, mivel késlelteti a kommunikációs-nyelvi képességek fejlődését.[3]

Egy tanulmányt annak érdekében végeztek el, hogy felmérjék a korai beavatkozásnak a nyelvfejlődésre gyakorolt ​​hatását súlyos érzékelő hallásvesztéssel rendelkező 6-7 éves gyermekekben.

Az adatgyűjtés megfigyeléssel, kérdőívek kitöltésével és beszéd rögzítésével történt.

Harminc 6-7 éves fiú és lány vett részt ebben a tanulmányban, mindegyiknek mindkét fülében súlyos veleszületett sensorineurális halláscsökkenés volt. Minden gyermek kétoldali hallókészüléket használt és hasonló gazdasági / társadalmi-kulturális háttérrel rendelkeztek. Az alanyokat két csoportra osztottuk a halláskárosodás azonosításának / beavatkozásának életkora (3-6 és 12-15 hónapos kor) alapján.

Következtetés:

A halláskárosodás korai felismerése / beavatkozása 6 hónapos kor előtt jelentős pozitív hatást gyakorol a gyermek nyelvi fejlődésére a kép / relációs / szóbeli szókincs, a nyelvtani megértés, a mondatok összekapcsolása, a nyelvtani kiegészítés, a fonológiai elemzés, a szó differenciálása, a szó előállítása szempontjából. Ezen kívül a halláskárosodás korai felismerése, beavatkozása fejleszti a hallássérült gyermekek nyelvi előnyeit a vizuális szókincsben, a nyelvtani kiegészítésben, a szó megkülönböztetésében, a fonológiai elemzésben és a szókészítésben.)

A cochleáris implantátumot kapott siket gyermekek gyorsabban tanulnak szavakat[4]

A tudósok évek óta arra törekedtek, hogy tökéletesen helyettesítsék a sérült belső fület.
A cochleáris implantátumok elektromos ingerekké alakítják, az impulzusokat, közvetlenül a hallóideg felé továbbítják, ezáltal lehetőséget adva a hallássérült gyermekeknek, felnőtteknek arra, hogy bekapcsolódhassanak a hangok és a zajok világába.

Régebben azt feltételezték, hogy ezek a gyermekek jóval később érik el a normális hallású gyermekek nyelvi szintjét. A korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a készülék beültetésének pillanatától kezdve a gyermekeknek hosszabb ideig kell elérniük az anyanyelvi tanulás fontos lépéseit - például, hogy képesek legyenek megkülönböztetni anyanyelvük ritmusát egy másik nyelv ritmusától. Ez azt sugallhatja, hogy az iskola megkezdéséhez szükséges fejlesztési mérföldkövek szintén késnek, bár elérik az összes többi szükséges fejlesztési szakaszt.

A lipcsei Max Planck Emberi Kognitív és Agytudományi Intézetben (MPI CBS) és a drezdai Egyetemi Orvosi Központban végzett jelenlegi tanulmány valami mást derített fel:

"Megfigyeltük, hogy amikor a siket gyermekek implantátumaikat megkapják, akkor gyorsabban tanulnak szavakat, mint akiknek ép, vagy közel ép a hallásuk. Következésképpen gyorsabban építik fel bizonyos szókészleteiket "- mondja Niki Vavatzanidis, tanulmány első szerzője és az MPI CBS és a drezdai Egyetemi Orvosi Központ tudósa.
Általában a gyermekeknek tizennégy hónapra van szükségük ahhoz, hogy megbízhatóan felismerjék az ismert tárgyak helyes megnevezését. Cochleáris implantátummal rendelkező gyermekek már tizenkét hónap elteltével képesek voltak erre.

Ennek a megállapításnak az lehet az oka, hogy a cochleáris implantátumokkal rendelkező gyermekek idősebbek, amikor először érintik a beszélt nyelvet. A normál hallással rendelkezők, a születéstől kezdve megtanulják a nyelv olyan nézőpontjait, mint az anyanyelvi ritmus és dallam. Siket gyermekek esetében ez csak a cochleáris implantátum viseletekor kezdődik, körülbelül 1-4 éves korban. Addigra a nyelv elsajátításához szükséges bizonyos agyszerkezetek már jól fejlettek.

"Nemcsak az emlékezet, hanem a környezetünkkel kapcsolatos szélesebb körű tudás is formálódik. A környezetükben lévő tárgyakról már tudnak, és nem nyelvi szemantikai
(a jelentéstan tudománya, a nyelv szavainak jelentésével, azok árnyalataival és változásaival foglalkozik.) kategóriákat halmoztak fel" - mondja Vavatzanidis. Például már tudják, hogy az olyan tárgyak, mint a csészék vagy az ételek forrók lehetnek, és hogy a hő a „forró” szó ismerete nélkül károkat okozhat.

A neurológusok ezeket a kapcsolatokat harminckettő gyermek segítségével vizsgálták meg, akiknek mindkét fülükben cochleáris implantátumot viseltek. Tizenkét, tizennyolc és huszonnégy hónappal a beültetés után tesztet végeztek, amelyben megvizsgálták a szavak felismerésének képességét: A tanulmány fiatal résztvevőinek képeket mutattak be a tárgyakról, amelyeket helyesen vagy helytelenül neveztek el. Ezzel párhuzamosan EEG (elektroencephalograph) segítségével elemezték az agyi tevékenységeiket. Amikor a kutatók az EEG-nél az E4-ben N400 néven ismert hatást észleltek, tudták, hogy a gyermek rossz szót írt be. Ez azt jelenti, hogy állandó kapcsolatot létesítettek a képek és a képek neve között. Megtanulták a szót.

"A cochleáris implantátumokkal rendelkező gyermekeknek segítenek megérteni a nyelv elsajátításának általános folyamatait, és meghatározzák, melyik lépés milyen életkorban történik" - magyarázza Angela D. Friederici, a tanulmányvezető és az MPI CBS vezetője. "Most már tudjuk, hogy az életkor nem befolyásolja azt, hogy a gyerekek milyen gyorsan tanulnak szavakat. Éppen ellenkezőleg, úgy tűnik, hogy felzárkóznak még akkor is, ha korábban hátrányos helyzetben voltak."

 

Összefoglalva, minden évben sok siket gyermek kap cochleáris implantátumot, hogy bekapcsolódjon a hangok világába. Eddig nem volt egyértelmű, hogy ezekben a gyermekekben mely folyamatok zajlanak, amikor elkezdik a nyelvtanulást - és miért különböznek egymástól az általuk elért nyelvtudás szintjén. Most a kutatók azt tapasztalták, hogy a siket gyermekek, akiknek cochleáris implantátuma van, még gyorsabban tanulnak szavakat, mint a normál hallásúak.

 

 

[1] https://www.kau.edu.sa/Files/0052891/Subjects/DEVELOPMENTOF HEARING.DOC

[2] https://www.nidcd.nih.gov/health/speech-and-language

[3] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4735612/

[4] Max Planck Humán Kognitív és Agytudományi Intézet