A hallás szakértője
Központi hallásvizsgáló
06-30/311-4123

Zajos munkahely, mint veszélyforrás

Több kutatás támasztja alá, hogy az elmúlt ötven évben az embereket érő zajterhelés mintegy harmincszorosára nőtt. Ennek oka az életmód változásban és a technikai fejlődésben keresendő. Nincs olyan területe és helyszíne az életünknek - legyen szó munkáról, szórakozásról, pihenésről -, ahol ne lennének, vagy ahová ne tudnának behatolni a zavaró hanghatások.
Zajos munkahely, mint veszélyforrás

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A * -al jelölt mezők kitöltése kötelező

Ennél is fenyegetőbb a huzamosabb ideig, néhány éven át tartó állandó zajterhelés, például munkahelyen. Ez nem csak valamilyen gyakori, erős, bántó, fület sértő hanghatás lehet, hanem bármiféle állandó tompa, monoton zaj is. Károsan hat az idegrendszer működésére, a szív- és érrendszerre,hozzájárulhatnak az infarktus és a magas vérnyomás kialakulásához. Az erre irányuló orvosi kutatások azt a feltételezést is igazolták, hogy a zajok negatív hatással vannak az alvásunk minőségére (mélységére, idejére), a figyelem-összpontosító képességünkre, a hangulatunkra, a kedélyállapotunkra, vagyis az életminőségünkre is.

A különböző munkahelyi zajártalom nemcsak a hallásunkat károsíthatja, hanem mint az alábbi értékek mutatják a rezgéssel, melyet a hangok okoznak különféle szervi ártalmakhoz is vezethetnek.

A zaj által okozott halláskárosodás egyénenként eltérő, de a legtöbb ember számára a tartós zajhatás komoly veszélyekkel jár:

 

  • 40 dB körüli állandó irodai zaj ingerlékenységet, fáradtságot okoz és alvás, illetve pihenés zavart. Például, ha az irodában folyamatosan beszélgetnek, vagy a kinti zajok folyamatosan behallatszanak. Hatása: nyugtalanság, koncentráció- és tanulási nehézségek.

 

  • 50-55 dB közötti zaj lehet, ha az irodában nagy teljesítményű, zajos irodagépek működnek
    Hatása: fokozottabb fáradtságérzés, akadályozza a kommunikációt.

 

  • 60dB tartományban levő zaj: közlekedésben dolgozók, járművezetők, kisebb nyomdagépek zaja. Hatása: a bőr hőmérséklete csökken, szív és keringési zavarok, anyagcserezavarok alakulhatnak ki. Idegrendszeri áttéten keresztül az emésztésre is káros hatással lehet.

 

  • 80-90dB Metró, kifejezetten zajos munkahelyek, szövőgépek, fúrógépek, nyomdagépek. Hatása: átmeneti vagy maradandó halláskárosodást okozhat.

 

  • 85-120dB Légkalapáccsal, fúrógépekkel dolgozók, építőipai munkagépek, közvetlen mentő-tűzoltó autó sziréna, pisztoly vagy puska lövése (vadászok, sportlövők) Hatása: hosszabb idő után és megfelelő védőfelszerelés nélkül maradandó halláskárosodást okozhat

 

  • 140 dB: Repülőgép hajtóműve mellett dolgozók, vagy hangfal melletti munkavégzés, vagy szórakozóhelyeken, koncerteken. Hatása: akár egy alkalom is halláskieséshez vezethet - akut zajártalom.

 

  • 160 dB átszakad/átszakadhat a dobhártya

A 120-130 decibelt elérő erős hangoktól egyszeri behatásra is visszafordíthatatlanul károsodhatnak a hallósejtek, ha nap mint nap 85 decibelnyi értéknél nagyobb zajhatás éri a fület, az is halláscsökkenést idéz elő. Ez utóbbi igen alattomosan működik, mert a halláscsökkenés mindig a 4000-6000 hertz tájékán, a magas hangoknál kezd kialakulni, ami a beszédértést nem befolyásolja, tehát megvan rá az esély, hogy az egyén észre sem veszi, csak amikor a frekvenciatartomány kiszélesedik, és a mélyebb hangokat - így a beszéd hangjait is – érinti a halláscsökkenés