A halláscsökkenéshez mindenki másként áll hozzá. Van, aki homokba dugja a fejét és nem vesz tudomást a problémáról, van, aki viszont rögtön orvosolni akarja. A halláskárosodás korlátozhatja az egyént a mindennapok során. Nehezítheti például, hogy teljes mértékben részt vegyen a kollégákkal, barátokkal, családtagokkal és szeretteivel folytatott beszélgetésekben.
A halláskárosodás hatását nem csak egyszerűen a decibelek mérik. A halláskárosodás az egyén küzdelme, ami nagyon sok tényezőtől függ, beleértve a megjelenés idejét, a halláscsökkenés progresszív jellegét (fokozatosan vagy hirtelen jelent meg), a hallásveszteség súlyosságát, a kommunikációs igényeket és a személyiséget. A halláscsökkenést sokszor a szorongás, frusztráció, társadalmi elszigeteltség és fáradtság érzéseivel kapcsolják össze.
A hallásvesztés láthatatlan hátrány. Noha az életkorral járó halláscsökkenés sokaknál megjelenik, mégis az idős betegek kognitív és memória rendellenességeinek diagnosztizálása és kezelése során gyakran figyelmen kívül hagyják a halláskárosodást (Chartrand, 2005). A hallás állapotának meghatározása fontos bármilyen diagnosztikai protokoll előtt. Ez pontosabb vizsgálati eredményt és kezelést, valamint jobb eredményeket eredményezne a szellemi hanyatlásban szenvedő személyeknél.1
A kezelés előnyei
Mint Gagné, Southall és Jennings (2011) rámutattak arra, hogy az egyén sokszor a megbélyegzés miatt késlelteti a hallásvizsgálat igénybevételét: "Annak érdekében, hogy jól halljon az illető, először is fel kell ismerni és el kell fogadni a halláskárosodást. Sok embert arról is meg kell győzni, hogy menjen el hallásvizsgálatra és keressen megoldást, ugyanis szégyennek éli meg."
Ha észrevesszük, hogy látásunkkal probléma van, optikushoz fordulunk és kiválasztjuk a megfelelő látásjavító problémát. A hallásunkkal is törődjünk!
Kutatások kimutatták, hogy a hallókészülék illesztésével az életminőség és az általános elégedettség is javul. Bebizonyosodott, hogy a csoportos és egyéni audiológiai rehabilitációs programok, amelyek az egyén kommunikációs igényeihez igazodnak, hozzájárulnak az elfogadás és a bizalom megteremtéséhez.
A kezeletlen hallásvesztés hatását nem szabad figyelmen kívül hagyni. A minél korábban megkezdett kezelés nagy ígéretet mutat a hosszú távú egészségre és az életminőségre gyakorolt következményeinek enyhítésében. Valójában a halláskárosodással kapcsolatos felfogás megváltoztatása rendkívüli fontosságú, hogy minél több személy keressen megoldást időben és nem akkor, amikor már esetleg késő.
Ne várakozzon tovább, törődjön a hallásával és jelentkezzen hallásvizsgálatra még ma.
1. https://www.asha.org/Articles/Untreated-Hearing-Loss-in-Adults/
Chartrand, M. S. (2005). Undiagnosed pre-existing hearing loss in Alzheimer's disease patients. Audiology Online
Gagné, J.-P., Southall, K., & Jennings, M. B. (2011). Stigma and self-stigma associated with acquired hearing loss in adults. Hearing Review, 18(8), 16–22
