Az időskori depresszió és a hallás kapcsolata II.

Amennyiben már sikerült azonosítani a halláscsökkenést és a depresszió első jelei is mutatkoznak, érdemes haladéktalanul a probléma megoldása felé vezető első lépéseket megtenni.

Mindenekelőtt a depressziós folyamat kialakulásáért feltételezhetően felelős halláskárosodás szintjét érdemes csökkenteni, vagy megfelelő készülékkel ellensúlyozni kell a hallássérülést. Ehhez először a probléma okát kell feltérképezni, majd a háziorvos által javasolt megfelelő szakembert kell felkeresni. A szenzoros (hallósejtek hang érzékelő rendszeréből eredő halláscsökkenés) és hallóidegi eredetű halláscsökkenés hallókészülékkel javítható ⁽¹⁾.

Azok, akik felismerik önmagukon a depresszió tüneteit, különböző módon reagálhatnak annak megjelenésére:

Van, aki gyengeségnek tekinti a problémát, és önmagát okolja annak kialakulásáért. Sajnos sokak szerint a depresszió a személyiség hibájának tekinthető. Ez a vélemény nem csupán hamis, de rendkívül káros is, hiszen gátolja a beteget abban, hogy szakszerű segítségért folyamodjon.

Vannak olyan depressziós betegek, akik a világot okolják, mondván, „minden egyre rosszabb, nekem már nincs helyem itt”. A probléma természetesen nem a világgal van, hanem a világ történéseire adott reakciókkal, amelyeket adott esetben a betegség sugall.

Gyakran vesszük észre azt is, hogy a depressziós vagy arra hajlamos személy mindenben csak a legrosszabbat látja, úgynevezett „katasztrofizáló” gondolatokkal küzd. Erre is érdemes a környezetnek odafigyelni, és a szakszerű gondozás felé irányítani az illetőt ⁽²⁾.

Számos lehetőség áll rendelkezésre a depresszió kezelésére. Ezek között szerepel a pszichoterápia és a gyógyszeres terápia is. A pszichoterápia a beteg szenvedésnyomásának enyhítését célzó, terápiás környezetben, megfelelő szakember által vezetett, közös munka. A terapeuta a beteg egyéni igényeit, érdeklődési körét figyelembe vevő módszereket alkalmaz, melyek között szerepelhet:

• művészetterápia ⁽³⁾
• a viselkedés megváltoztatását célul tűző kognitív magatartásterápia ⁽⁴⁾
• de – hívő ember esetén – a vallásos lelkületet, gondolatokat is segítségül hívó terápia is ^{(5, 6)}.

Manapság, az internet fejlődésével már számos önsegítő oldal is igénybe vehető, ahol a depressziós idős ember – esetleg mások közreműködésével – segítségre lelhet. Ezek egyike a magyar szakemberek által kifejlesztett ifightdepression.com/hu oldal ⁽⁷⁾.

Hiba volna azt gondolni, hogy a depressziótól csupán maga a beteg szenved. A környezet számára a probléma ugyanolyan, gyakran még inkább megterhelő lehet, hiszen a legtöbb esetben tehetetlennek érzik magukat.

Pedig a beteg rokonai, barátai, szomszédai nagyon is sokat tehetnek a depressziós beteg gyógyulásáért, életminőségének javításáért. Elsősorban fel kell figyelniük a tünetek jelentkezésére.

• állandó levertség
• motivációhiány
• negatív gondolatok
• az érdeklődési kör és a személyi kapcsolatok beszűkülése
• alvászavar,
• hirtelen súlyváltozás ⁽⁸⁾

Ezután a szakszerű segítségnyújtás irányába kell terelniük a beteget. Emellett azonban számos egyéb lehetőség is rendelkezésükre áll. Elengedhetetlen az értő figyelem mindenkivel szemben, akin a halláscsökkenés és depresszió tünetei mutatkoznak. Továbbá fontos a türelem és a megfelelő kommunikáció. Ha szükséges többször is meg kell ismételni szavakat, mondatokat, ügyelni kell arra, hogy szembe fordulva beszéljenek velük, megfelelő távolságból. A beszélgetés során érdemes nyugodt, zajmentes körülményeket teremteni, ezzel is segítve a jobb megértést.

Segíthetnek a beteg számára rövid- és hosszútávú tervek kidolgozásában ⁽⁹⁾. Megfelelő és ellenőrizhető napirend kialakítása is hasznos lehet, így a depressziós beteg számára „szétfolyó” időt sikerül strukturálni. A legtöbbet azonban a figyelmes meghallgatás, az emberi kapcsolatok ápolása jelenti. A depressziós ember hajlamos arra, hogy elhagyja magát. Ilyenkor különösen fontos az, hogy a környezete viszont ne hagyja el őt.

[1] Dr. Kollár János – egyetemi docens, klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet. E-mail: janoskollar@gmail.com

Irodalomjegyzék

1. Lengyel, Cs.: A nagyothallás okai. Forrás: https://www.webbeteg.hu/cikkek/ful-orr-gegeszet/1419/a-nagyothallas-okai. A letöltés ideje: 2019. augusztus 26.
2. Garnefski N, Kraaij V. Cognitive coping and goal adjustment are associated with symptoms of depression and anxiety in people with acquired hearing loss. Int J Audiol. 2012;51(7):545-50
3. Ciasca EC, Ferreira RC, Santana CLA, Forlenza OV, Dos Santos GD, Brum PS, et al. Art therapy as an adjuvant treatment for depression in elderly women: a randomized controlled trial. Braz J Psychiatry. 2018;40(3):256-63.
4. Peng XD, Huang CQ, Chen LJ, Lu ZC. Cognitive behavioural therapy and reminiscence techniques for the treatment of depression in the elderly: a systematic review. J Int Med Res. 2009;37(4):975-82.
5. Raue PJ, Weinberger MI, Sirey JA, Meyers BS, Bruce ML. Preferences for depression treatment among elderly home health care patients. Psychiatr Serv. 2011;62(5):532-7
6. Koenig HG, Cohen HJ, Blazer DG, Kudler HS, Krishnan KR, Sibert TE. Religious coping and cognitive symptoms of depression in elderly medical patients. Psychosomatics. 1995;36(4):369-75.
7. https://ifightdepression.com/hu. A letöltés ideje: 2019. augusztus 26.
8. Yesavage JA. Depression in the elderly. How to recognize masked symptoms and choose appropriate therapy. Postgrad Med. 1992;91(1):255-8, 61.
9. Knittle K, Gellert P, Moore C, Bourke N, Hull V. Goal Achievement and Goal-Related Cognitions in Behavioral Activation Treatment for Depression. Behav Ther. 2019;50(5):898-909.