A halláscsökkenés hatással lehet az artikulációra?

Az ember alapvető szükséglete, hogy gondolatait megossza, érzéseit kifejezze, ezáltal kapcsolatot tudjon teremteni. Mind ehhez szükséges a beszéd.
A halláscsökkenés hatással lehet az artikulációra?

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A * -al jelölt mezők kitöltése kötelező

A halláskárosodás befolyásolhatja a gyermek beszéd- és nyelvi fejlődését.

Ha a gyermek nem hall jól, előfordulhat, hogy a kommunikációhoz használt agyterületei nem fejlődnek megfelelően. Ez megnehezítheti a megértést és a beszélgetést. Előfordul, hogy a beszédet valami akadályozza. Ez gátolhatja a társas kapcsolatokban, nehezítheti a beilleszkedését és az illető egész személyisége is sérülhet.

A halláskárosodás korai azonosítása és megfelelő kezelése kiemelkedő fontosságú a gyermek beszédfejlődése szempontjából. Emellett a szülők és a gondozók támogatása, segítsége is elengedhetetlen a diagnózis és a terápia folyamatában.

A legtöbb halláskárosodást születéskor végzett hallásszűréssel azonosítják. Néhány gyermeket csak később diagnosztizálnak, amikor feltűnik, hogy a beszédkészség nem fejlődik megfelelően.

Természetesen nem a hallás az egyetlen fontos változó, amikor ilyen komplex jelenségeket vizsgálunk, mint a beszédfejlődés és az azt követő tanulási teljesítmény. Az ép beszédfejlődéshez elsődleges jelentőségű tényezők: az ép beszédszervek, a funkcionálisan ép központi idegrendszer, az életkornak megfelelő mozgásos képesség és megfelelő kölcsönhatás a környezettel (beszélő környezet). Bármelyik tényező hiánya kihathat a beszédfejlődésre. A veleszületett beszédfejlődési zavar hátterében általában genetikai, központi idegrendszeri vagy szervi anatómiai, illetve funkció zavarok állnak.

Nincs két egyforma gyermek a beszédfejlődés szempontjából sem. A halláskárosodás sokféleképpen befolyásolhatja a beszédfejlődést. Amellett, hogy milyen a halláscsökkenés mértéke, típusa, lényeges szempont az is, hogy milyen életkorban azonosítják a halláskárosodást, illetve hogy milyen a család támogatása és részvétele a rehabilitációban. Fontos tényező, hogy a beavatkozásra mikor kerül sor (minél előbb, annál jobb) és a terápia típusa (közvetlen, iskolai alapú), valamint a gyógyászati segédeszköz (implantátum, hallókészülék) használatának következetessége. Ezeken felül még az egyéb egészségügyi állapot is befolyásoló tényező lehet.

A hallássérült gyermekeknél gyakran artikulációs probléma is jelentkezhet.

Az artikulációs zavar lehet beszédszervi (a nyelvfék, az ajkak, a szájpad vagy a fogazat rendellenességei) vagy funkcionális eredetű. „Az artikulációs zavar a beszédhangok helytelen kiejtése, vagyis a kiejtés tisztaságának olyan zavara, melyet az adott nyelvi közösség normájától való eltérés jellemez.[1] A gyermek például kihagy, cserél bizonyos hangokat vagy torzítva ejti ki azokat.

Például más iskoláskorban problémát okozhat az olvasás-írás tanulása során, ha a gyermek cseréli a beszédhangokat.

Egy 2008-as német tanulmányban az artikulációs zavart vizsgálták.[2] A tanulmányban 24 artikulációs problémával rendelkező gyermek vett részt, akiket a rendellenesség súlyossága, az életkor, a nem és a nem verbális intelligencia alapján párokba rendeztek. Mindegyik párból az egyik gyermeknek hallássérülése, a másik gyermeknek sajátos beszédszervi fogyatékossága volt, így hasonlították össze az artikulációjukat.

A hallássérült gyermekeknél értékelték a hallásvesztés súlyosságának hatását is.

Mindkét csoportban azonos típusú artikulációs zavart találtak a mássalhangzók esetében. Mindkét gyermekcsoportban leggyakrabban a zöngétlen mássalhangzókkal voltak problémák. A specifikus beszédfogyatékosságban szenvedő gyermekeknél valamivel súlyosabb volt az artikulációs zavar. A zöngétlen zárhangokkal (p, t, k, g, b, d) a sajátos beszédfogyatékossággal élő gyermekek esetében gyakrabban merült fel a hang helyettesítés, hangcsere. Megállapították, hogy a beszéd rendellenesség súlyossága, de nem az artikulációs zavar súlyossága van kölcsönviszonyban a hallásvesztés mértékével.

Következtethetünk tehát arra, hogy a hallássérült gyermekek artikulációs zavara valamivel kisebb, mint a sajátos beszédfogyatékosságú gyermekeké, de ugyanazt a mintát követi.

A gyermekek halláskárosodása hátráltatja a beszéd- és nyelvi fejlődésüket és mint láttuk, artikulációs zavarokat is okozhat. A gyakorlatban a hallókészülék korai illesztése a hatások mérséklésére is alkalmas. A hangok helyes ejtésének kialakítása, fejlesztése a logopédus feladata. Amennyiben a gyermek logopédushoz jár, további segítség a szülő részéről, ha a logopédián tanultakat rendszeresen gyakorolja otthon a gyermekével.

[1] http://barczigyakorlo.elte.hu/index.php/30-szakmai-dokumentumok/40-az-artikulacios-zavar

[2] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18421646/