A szelektív hallás az ember egy figyelemreméltó képessége, amikor egy zsúfolt vagy hangos környezetben, például rendezvényen, étteremben képes csak egyetlen hangra, egy beszélgetőpartnerre koncentrálni. Ezt „koktélparti effektusnak” is nevezik. Képzelje el magát egy étteremben egy baráti társasággal. A beszélgetés egyik beszélőről a másikra folytatódik. Különösen akkor, ha a vitatott téma érdekes és érzelmek is magasak, bár a félbeszakítások is gyakoriak, mégis egy-egy beszélőre tudunk összpontosítani.
Hogyan is működik ez?
A szelektív hallás számos tényezőt foglal magában, beleértve a célt (mire/kire akarunk figyelni), a látást és az agyi aktivitási mintákat. Tulajdonképpen az agy annak alapján dönt, amit tényleg meg akarunk meghallani, illetve meg kell hallanunk.
Egy jó példa megérteni, ha elképzeljük, valaki beszélni kezd hozzánk, miközben megpróbálunk egy TV-műsort nézni. Jó esély van arra, hogy nem sokat hallunk abból, amit ismerősünk mond. Ugyanis az agy a TV hangját az ember hangja fölé helyezi, mert az volt a célja, hogy befejezze a műsor nézését.
Egy 2008-as kísérletben[1] ezt a feltételezést akarták próbára tenni: felkérték a résztvevőket, hogy figyeljenek az egyik fülben hallott hangokra, a másik fülre viszont ne figyeljenek. A megfigyelők ezután különböző hangmagasságú hangokat játszottak le mindkét fülben egyidejűleg, és felkérték a résztvevőket, hogy vegyék figyelembe a hangmagasság változásait.
A résztvevők agyának MRI vizsgálata azt mutatta, hogy mindkét fülben hallják a hangokat. Amikor azonban a meghatározott fülben változásokat észleltek, figyelmen kívül hagyták a másik fül hangját.
A szelektív hallás a hétköznapokban azt jelenti, hogy az ember a hangkörnyezetből csak a hangok vagy a beszélt szavak egy adott forrására összpontosítja a figyelmet.
Néhány példa:
- az ajtócsengő hangját nem hallja meg, miközben a videojátékra összpontosít
- a forgalom zaját figyelmen kívül hagyja, ha valakivel beszélget tömegközlekedési eszközön
- vagy a telefon halkabb csengését nem hallja meg, mert épp a keresztrejtvényt fejt és arra összpontosít.
A szelektív hallás megfigyelése sokat segít az agy beszédfeldolgozásának megértésében, és segíthet más kutatásokban, mint például az öregedéssel járó funkcióromlás, a figyelemhiányos zavar, vagy a nyelvelsajátítási zavarok vizsgálata.
