Milyen következményekkel járhat a zajszennyezés?

Napjainkban egyre több ember panaszkodik a nemkívánatos zajszennyezés miatt - a forgalomtól kezdve a hangos szabadidős tevékenységekig. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiemelten foglalkozik a zajszennyezéssel, és a környezetei zajok emberi szervezetre gyakorolt negatív hatásaival.
Milyen következményekkel járhat a zajszennyezés?

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A * -al jelölt mezők kitöltése kötelező

A környezeti zajszennyezés a közúti, vasúti és repülőtéri forgalom, az ipar, az építkezés, valamint más kültéri tevékenységek által okozott zajhoz kapcsolódik.

A WHO ajánlásokat állít fel a közlekedési, az ipari és a szabadidős zaj tekintetében.

Lakott területeken is növekszik a zajszint, elsősorban a növekvő forgalom, valamint az intenzívebb ipari és szabadidős tevékenységek eredményeként. A becslések szerint az EU lakosságának körülbelül 20%-át érinti olyan zajszint, amelyet elfogadhatatlannak tekintenek. Ez befolyásolhatja az életminőséget, és jelentős szintű stresszhez és káros egészségügyi hatásokhoz vezethet.

Idén a WHO a közúti forgalom esetén a zajszint 53 decibel alatti csökkentését javasolja, vasúti közlekedés esetén pedig 54 decibelt határoztak meg. Éjszaka az ajánlott érték 45, illetve 44 dB. Az egyre szaporodó szélturbinák esetén a Világszervezet a szélturbinás zajra a 45 decibel alatti zajszintet javasolja.

A szabadidős zaj (például koncertek) tekintetében a WHO javasolja az éves átlag csökkentését az összes szabadidős zaj forrásból 70 dB-re.

A zaj hosszan tartó kitettsége az emberi szervezet és az agy által közvetített súlyos egészségi hatásokhoz vezethet, például alvászavarokhoz, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez, idegességhez (az általános jólétet befolyásoló kellemetlen érzés), kognitív zavarokhoz és mentális egészségügyi problémákhoz. Közvetlen hatásokat is okozhat, például fülzúgást. A zaj a szívrohamhoz és a stroke-kal is kapcsolatba hozható, mivel krónikus stresszt okoz, amely a testünket állandó éber állapotban tartja. A szív- és érrendszeri problémák zaj küszöbértéke például éjszaka 50 decibel (dB) vagy annál magasabb, nappali értéke pedig 60 decibel és a feletti.

A zaj az emberek egészségét és jólétét befolyásoló tényező, amely így terheket ró az egészségügyi ellátó rendszerekre is. WHO kutatás szerint az alvászavarban szenvedők száma egyre növekszik és egyre többet költünk altatókra.

A WHO új ajánlása szerint a pihentető alvás alapvető feltétele, hogy a lakókörnyezet, a lakóház zajterhelése ne haladja meg a 40 decibelt. Budapest legforgalmasabb pontjain (pl. Nyugati, Margit körút) az éjszakai zajszint jóval az ajánlás felett van. 55 decibel felett az alvó ember vérnyomása emelkedik, szívverése felgyorsul, vércukorszintje megemelkedik. Ez hosszú távon növeli a szívroham és a stroke kockázatát és érszűkület kialakulásához is vezethet.

A zaj az említett egészségügyi hatása mellett, az ingatlan értékének lényeges értékcsökkenését is eredményezi.

Az éjszakai zajártalomnak leginkább a gyerekek, valamint az idősek és a krónikus betegségekben szenvedők vannak kitéve, hiszen érzékenyebbek a zavaró tényezőkre.

Korábbi cikkünkben már kitértünk, hogy a hétköznapi zajterhelés hosszú távon visszafordíthatatlan halláskárosodást is okozhat, ha a munkahelyén évekig tartósan 60 decibel feletti zajban dolgozik. Ennek vannak kitéve a nyomdagépek, szövőgépek melletti munkahelyeken vagy a bányászatban dolgozók.

Az átlagos irodai zajra is figyeljünk oda, mert stresszt idézhet elő, a számítógépek állandó monoton zaja vagy a nyomtató hangja és a folyamatos telefoncsörgés.

Hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, pedig a zajszennyezés ugyanolyan veszélyes hatású lehet, mint a légszennyezés vagy a káros vegyi anyagok.