Gyakran lehet hallani, hogy a növényeknek jót tesz a zene. De ez valóban így van?
Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy ha nincs fülük a növényeknek, akkor mégis hogyan hallhatnák a zenét? A növények lényegében nem hallják a zenét, hanem érzékelik a hanghullámok rezgéseit.
Pontosan milyen hatással van a zene növényeinkre? Ez a kérdés már Darwint is foglalkoztatta, de az első valódi kísérletet 1962-ben végezték el. Viszont a megfigyeléseket legjobban 1973-ban Dorothy Retellack foglalta össze, valamint kísérletein felbuzdulva két tanítványa is igen meglepő felfedezéseket tettek.
Dorothy három csoportra osztotta az „alanyokat” mindhárom csoportot egyformán gondozta és locsolta. Ám az első csoportnak folyamatosan, 8 órán át egyetlen egy ’F’ hangot játszott le, a második csoportnak csak 3 órán át, míg a harmadik csoport csak csendben növekedett.
Kiderült, hogy a monoton hangokat a növények rosszul viselik, az első csoport 2 hét múlva elpusztult, a második csoport egészségesnek bizonyult, de a legegészségesebb a harmadik, békén hagyott csoport volt.
A kutató sikerein felbuzdulva tanítványai már arra voltak kíváncsiak milyen stílusú zenét „hallgatnak” szívesen a növénynek. Ők két csoporttal végezték a kutatást. Az egyik csoportnak Hayd, Mozart és Schubert volt a napi zeneadag, míg a másik csoport Led Zeppelin és Jimi Hendrix munkásságát élvezhette.
Sajnos a növények a rock zenére nem voltak vevők, sőt, inkább minél messzebb próbáltak kerülni a hangszórótól és sokkal kisebb méretű leveleket kezdtek el hajtani.
A klasszikus zene viszont vonzotta a növényeket, a hangszóró felé kezdtek el hajtani és a növények összefonódtak.
Forras:
https://agrarvilag.hu/hirek/gyorsabban-nonek-a-novenyek-a-zene-hatasara/
https://fidelio.hu/klasszikus/szeretnek-e-zenet-hallgatni-a-novenyek-2596.html
