Hallókészülék viselési szokások a világ különböző tájain

A különböző országokban összegyűjtött adatok rávilágítanak arra, hogy a kulturális, ideológiai szokások milyen mértékben hatnak a hallókészülék viselési szokásokra, milyen mértékben befolyásolják a megértést és az elfogadást.
Hallókészülék viselési szokások a világ különböző tájain

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A * -al jelölt mezők kitöltése kötelező

A kulturális eltérések tanulmányozása segítséget nyújt a hallókészülék fejlesztők számára is. Milyen attitűdökkel, észleléssel és társadalmi elfogadással fordulnak a hallókészülék viselők felé a különböző országokban. A halláskárosodás más és más negatív következménnyel jár a világ különböző tájain.

Ugyanakkor az is számít, melyik életkorban lesz valaki hallássérült, ugyanis másként élik meg helyzetüket a szerzett és a veleszületett halláskárosodott egyének.

Lényeges az a tényező is, hogy mi teszi szükségessé a hallókészülék viseletet:

  • időskori hallásromlás
  • a zaj okozta hallásromlás
  • halláskárosodás, mely műtéttel, orvosi kezeléssel nem javítható

Egy tanulmányt vettünk alapul, melynek célja - Indiában, Iránban, Portugáliában és az Egyesült Királyságban - a hallókészülék viselési szokások hasonlóságainak és eltéréseinek feltárása a világ egyes részein.

Az országokban a kultúra, a gazdaság és az egészségügyi ellátás nyújtása alapján vizsgálták a hallókészülék viseleti szokásokat a helyi egészségügyi szervek bevonásával. A korosztály és a nemek aránya hasonló volt a résztvevő négy országban, a felmérés országonként 400 fő részvételével zajlott. A magasabb szintű oktatásban résztvevőket is összehasonlították a négy ország résztvevői között.

A tanulmány kimutatta, hogy a nyugati világban a hallókészüléket viselő egyének száma magasabb, mint a közepes és alacsonyabb átlagjövedelmű országokban. Az alacsonyabb jövedelmű egyéneknél 20 halláskárosult közül csak egy fő visel hallókészüléket, ennek oka nem csak a költségvonzatban keresendő, hanem a megbélyegzés miatti félelemben is.Nemcsak a költségek, de a vélt megbélyegzés miatt is.

Az eredmény több részletében meglepő volt. A családtörténet alapján a halláscsökkenésre való hajlamot 50%-kal többen örökölték Portugáliában és az Egyesült Királyságban, mint Iránban és Indiában. A hallókészülékek társadalmi jelenléte Portugáliában fontosabb volt, mint Indiában, Iránban és az Egyesült Királyságban. Összehasonlítva az adatokat az egyes országok között, kulturális különbségek a válaszadók társadalomban elfoglalt helyük szerint változtak.

Annál a témánál, hogy a hallókészülékről mi jut eszükbe, a leggyakoribb kategóriák a következők voltak mind a 4 országban:

  • kinézet, a készülék külső megjelenése,
  • hallókészülék javítja a hallást és a kommunikációt,
  • fogyatékosság,
  • költségek.

Ezek között leggyakrabban előforduló kategóriák: javuló hallásról és a kommunikációról általában pozitív véleményt jeleztek. A fogyatékosságot általában negatív jelenségként élték meg mind a négy országban.

Az Egyesült Királyságban a hallókészüléket viselőknek jóval nagyobb elvárásai vannak a készülék tudásával kapcsolatban.

Indiában a jobb hallás és a kommunikáció fontossága lényeges a hallókészülék viselésénél, melyen a készülék valóban javított a válaszadók 25%-a szerint. Az indiai társadalmi reprezentációs index sokkal szilárdabb volt, szemben az iránival, a portugáléval vagy a brittel. Indiában még kiemelkedő, hogy a hallókészüléknél igenis elvárás, hogy korszerű legyen, mellyel jobban lehet hallani, valamint a megjelenés és a formatervezés is fontos a hallókészülék esetében.

Az iráni szociális reprezentációs indexnek két fő része volt, a fogyatékosság és az öregedés. Iránban a következő tényezők lényegesek: a hallást segítő eszközök és költségek összefüggései. A hallókészüléket fogyatékossággal és az öregedéssel kapcsolják össze, illetve a költségtényező is fontos tényező.

Portugáliában szintén a fogyatékossággal és az öregedéssel kapcsolatos kategóriákban
mutattak nagyobb jelentőséget a hallókészülék szó kapcsán.

A négy ország között megfigyeltek különbségeket a hallókészülékek használata, formája és a hozzá kapcsolódó viszonyulás terén, a leggyakrabban előforduló kategóriák, azonban mindenhol a következők voltak:

  • a készülék formája,
  • a készülék ára,
  • a halláscsökkenés mértéke,
  • könnyen, vagy nehezen használható a hallókészülék,
  • mennyire alkalmas a kommunikációra,
  • mennyiben javítja az életminőséget.

Számos kategóriában együttesen voltak pozitív és negatív válaszok:

  • egyesek az új kisméretű digitális készüléket részesítették előnyben,
  • másoknak ezt nehéz volt használni,
  • mások azért nem viselték, mert nagynak tartották.

Összességében nem volt számottevő különbség a pozitív, semleges vagy negatív jelentések között a „hallókészülékre”, mint eszközre a különböző országokban. Ezért úgy tűnik, hogy kereszt-kulturális hasonlóságokat az általános lakosság véleménye szerint a hallókészülék viselete befolyásolja.