A körhintán, a hullámvasúton vagy járművön való utazás (főleg hajón, repülőn, de akár autóban is) körülbelül minden harmadik embernél szédülést okoz természetes módon, a belső fület érő ingerek miatt. A kanyargós szerpentinen való utazás ezt az érzetet fokozhatja. Továbbá hajózásnál nagyobb hullámzás vagy háborgó tenger esetén is előfordulhat. Amennyiben erre hajlamosak vagyunk, akkor kerüljük a járműben az olvasást, térkép nézését és időről-időre nézzünk ki az ablakon. A kisebb hajókon az állandó, rendszertelen mozgás a szédülést, hányingert hosszabb ideig fenntarthatja és még edzettebb, hajóutakhoz szokott tengerjáró embereknél is előfordulhat.
A szédülés egy tünet, melynél az egyensúly megtartása okoz gondot, ha rendszeres – és nem mozgó jármű okozza - nem szabad félvállról venni, mert komolyabb betegség is állhat a háttérben!
A tünet sokféle jellegű lehet és jellemzői is változatosak:
- forgó jellegű,
- bizonytalanság érzése,
- az egyén dől valamelyik irányba (jobbra vagy balra),
- émelygés, hányinger, hányás
- halláscsökkenés, fülzúgás,
- fejfájás,
- homályos látás.
A szédülés hirtelen is kialakulhat, és néhány másodpercig, vagy hosszabb ideig tarthat. Súlyos szédülés esetén a tünetei állandók és több napig tarthatnak, az életminőséget zavarják, negatív irányban befolyásolják.
A szédüléssel kapcsolatos egyéb tünet lehet még az egyensúlyhiány, amely megnehezítheti az állást, mozgást, járást. Ennek a hátterében lehet gyógyszer mellékhatása, ízületi- vagy izomgyulladás vagy belső fül betegsége.
A szédülés jellege az ok felderítésében egy fontos tényező.
Melyek a szédülés leggyakoribb okai?
A szédülést egyszerre több tényező is okozhatja, az okok kiderítése orvosi feladat. A szédülést ártalmatlan ok, de súlyosabb betegség is okozhatja. A jelleg és a panaszok pontos megfigyelése segít eldönteni, hogy vérnyomásprobléma, a fül betegsége, esetleg daganatos elváltozás vagy idegrendszeri probléma áll a háttérben. A szédülés és a fejfájás együttese szintén valamilyen betegséget jelezhet, nem a tünetek megszüntetése az elsődleges cél, hanem az okok feltárása.
A perifériás eredetű szédülést okozhatja a belső fülben elhelyezkedő egyensúlyszerv károsodása, megbetegedése:
A Meniére betegség a belső fül betegsége, amelyet a folyadék felhalmozódása és a fül nyomásváltozása okozza. Ez okozhatja a szédüléses epizódokat, a fülek csengését (fülzúgás) és hallás csökkenést is. Általában a 40-60 éves korosztályt érinti.
A labirintitis az egyensúly szerv gyulladásos megbetegedése, általában fertőzés okozza.
Szédülést okozhat még:
- influenza,
- a belső fül bakteriális fertőzése,
- cholesteatoma a fülben, amely a középfülben levő bőrnövekedés, gyakori középfülgyulladások, fertőzések következtében alakulhat ki. Károsítja a középfület és a hallást.
- otosclerosis,
- keringési problémák: magas, vagy alacsony vérnyomás.
Központi idegrendszer eredetű szédülés, agytörzs, vagy kisagyi elváltozások:
- agyvérzés
- fejsérülés (pl: baleset következtében)
- migrén
- sclerosis multiplex
- Parkinson-kór
- agyi erek bevérzése (agyi infarktus)
- vestibularis schwannoma - az egyensúly szerv jóindulatú elváltozása
- a gerinc, a nyaki és a háti csigolyák megbetegedése, reumatikus elváltozások
- stroke
Amennyiben hosszan tartó, periodikusan, vagy alkalmanként jelentkező szédülést, emellett halláscsökkenést is tapasztal, feltétlenül keresse fel fül-orr- gégész, audiológus szakorvosát. A szédülés okának megállapítása fontos tényező, a mielőbbi kezelés megkezdése és a gyors gyógyulás elérése miatt. A letöbb szédülést és kísérő tüneteket - halláscsökkenés, fülzúgás - okozó betegségek felderíthetők és kezelhetők. A kezelést és a fontossági sorrendet minden esetben fül- orr- gégész és audiológus kezelőorvosa határozza meg.
