Forog velem a világ? Mi állhat a szédülés hátterében?

A szédülés az emberek körülbelül 20-40% -át érinti. Idősebb életkorban gyakrabban fordul elő, és a nőket 2-3-szor gyakrabban érinti, mint a férfiakat.
Forog velem a világ? Mi állhat a szédülés hátterében?

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A * -al jelölt mezők kitöltése kötelező

A körhinta, a hullámvasút vagy járművön való utazás (főleg hajón, repülőn, de akár autóban is) körülbelül minden harmadik embernél szédülést okoz természetes módon, a belső fület érő ingerek miatt. Ezt az érzetet növeli és hamarabb jelentkezik, ha kanyargós az út, például szerpentinen haladunk. Illetve hajózásnál nagyobb hullámzás, háborgó tenger esetén. Amennyiben erre hajlamosak vagyunk, akkor kerüljük a járműben az olvasást, térkép nézését és időről-időre nézzünk ki az ablakon. A kisebb hajókon az állandó, rendszertelen mozgás a szédülést, hányingert hosszabb ideig fenntarthatja és még edzettebb, hajóutakhoz szokott tengerjáró embereknél is előfordulhat.

A szédülés egy tünet, melynél az egyensúly megtartása okoz gondot, ha rendszeres – és nem mozgó jármű okozza - nem szabad félvállról venni, mert komolyabb betegség is állhat a háttérben!

A tünet sokféle jellegű lehet és jellemzői is változatosak:

  • forgó jellegű,
  • bizonytalanság érzése,
  • az egyén dől valamelyik irányba (jobbra vagy balra),
  • alig észrevehető lehet az érzés, ha az egyensúlyát tudja tartani,
  • émelygés, hányinger, hányás
  • halláscsökkenés, fülzúgás,
  • fejfájás,
  • homályos látás.

A szédülés hirtelen is kialakulhat, és néhány másodpercig, vagy hosszabb ideig tarthat. Súlyos szédülés esetén a tünetei állandók és több napig tarthatnak, az életminőséget zavarják, negatív irányban befolyásolják.

A szédüléssel kapcsolatos egyéb tünetek lehet még az egyensúlyhiány, amely megnehezítheti az állást, mozgást, járást. Ennek a hátterében lehet gyógyszer mellékhatása, ízületi- vagy izomgyulladás vagy belső fül betegsége.

A szédülés jellege az ok felderítésében fontos tényező.

Melyek a szédülés leggyakoribb okai?

A szédülést egyszerre több tényező is okozhatja, az okok kiderítése orvosi feladat. A szédülést ártalmatlan ok, de súlyosabb betegség is okozhatja. A jelleg és a panaszok pontos megfigyelése segít eldönteni, hogy vérnyomásprobléma, a fül betegsége, esetleg daganatos elváltozás vagy idegrendszeri probléma áll a háttérben. A szédülés és a fejfájás együttese szintén valamilyen betegséget jelezhet, nem a tünetek megszüntetése az elsődleges cél, hanem az okok feltárása.

Perifériás eredetű szédülést okozhatja a belső fülben elhelyezkedő egyensúlyszerv károsodása, megbetegedései:

A Meniére betegség a belső fül betegsége, amelyet úgy a folyadék felhalmozódása és a fül nyomásváltozása okozza. Ez okozhat szédüléses epizódokat és a fülek csengését (fülzúgás) és hallás csökkenést. Általában a 40-60 éves korosztályt érinti.

A labitintitis az egyensúly szerv gyulladásos megbetegedése, általában fertőzés okozza.

Szédülést okozhat még:

  • influenza,
  • a belső fül bakteriális fertőzése,
  • cholesteatoma a fülben, amely a középfülben levő bőrnövekedés, gyakori középfülgyulladások, fertőzések következtében alakulhat ki. Károsítja a középfület és a hallást.
  • otosclerosis,
  • keringési problémák: magas, vagy alacsony vérnyomás.

Központi idegrendszer eredetű szédülés, agytörzs, vagy kisagyi elváltozások:

  • agyvérzés
  • fejsérülés (pl: baleset következtében)
  • migrén
  • sclerosis multiplex
  • Parkinson-kór
  • agyi erek bevérzése (agyi infarktus)
  • vestibularis schwannoma - az egyensúly szerv jóindulatú elváltozása
  • a gerinc, a nyaki és a háti csigolyák megbetegedése, reumatikus elváltozások
  • stroke

Amennyiben hosszan tartó, periodikusan, vagy alkalmanként jelentkező szédülést, emellett halláscsökkenést is tapasztal, feltétlenül keresse fel fül-orr- gégész, audiológus szakorvosát. A szédülés okának megállapítása fontos tényező, a mielőbbi kezelés megkezdése és a gyors gyógyulás elérése miatt. A letöbb szédülést és kísérő tüneteket - halláscsökkenés, fülzúgás - okozó betegségek felderíthetők és kezelhetők. A kezelést és a fontossági sorrendet minden esetben fül- orr- gégész és audiológus kezelőorvosa határozza meg.