Az egyensúlyt érzékelő szerv a belső fülben, a három félkörös ívjáratban található. A belsőfülben lévő csigához hasonlóan hártyás falú és belsejét folyadék tölti ki. A félkörös ívjáratok a tér három irányának megfelelően, egymásra merőlegesen helyezkednek el. Alsó, kiszélesedő részükben láthatók az érzékszőrrel ellátott receptorok. A félkörös ívjáratok a fej gyorsuló, illetve lassuló mozgásait, elfordulását érzékelik. A fej elmozdulása ugyanis megváltoztatja a folyadék áramlását, ami a receptorokban ingerületet kelt.
A fej állandósult térbeli helyzetét a tömlőcske és a zsákocska fogja fel. Ezeknek a képződményeknek a belsejében apró mészkristályok vannak, amelyek nyomják az érzéksejteket. Amikor fejünket elfordítjuk, a mészkristályok más irányból nyomják az érzékszőröket, így becsukott szemmel is érzékeljük fejünk megváltozott helyzetét. Az egyensúlyérző szervreceptoraiban keletkezett ingerületet érző idegsejtek továbbítják a központi idegrendszerbe. Egyrészt a nagyagy fali lebenye, másrészt a mozgás szabályozásában fontos kisagy felé. A test helyzetének érzékelésében, az egyensúly megtartásában a szemből, törzs- és lábizmokból, valamint a talpbőrből érkező információk is fontosak. Ez könnyen ellenőrizhető, ha becsukott szemmel, fél lábon állva próbál egyensúlyozni egy puha párnán.
Statikus egyensúlyérzékelés nem más, mint a hártyás fallal határolt, folyadékkal telt labirintus szerv egyik része, a tömlőcske és a zsákocska a fejünk térbeli helyzetéről szolgáltat információt.
A kristályok súlyuknál fogva nyomják az alattuk lévő érzékszőröket. Ha a fej térbeli helyzete megváltozik, a szemcsék más irányban más sejtekben ingerelnek.
A dinamikus egyensúlyérzékelés a fej elfordulását, forgó mozgását, a három félkörös ívjárat segítségével érzékeli. A félkörös ívjáratok a tér három síkjában, egymásra merőlegesen, félkör alakban görbülő csövek, melyet folyadék tölt ki. Amikor a fej elmozdul az elfordulás síkjában eső ívjáratban a folyadék tehetetlensége miatt ellenkező irányba áramlik. Az áramló folyadék sodrása meggörbíti az ívjárat végénél lévő receptor sejtek érzékszőreit. Ez kelti az ingerületet.
Helyzetérzékelés receptor sejtjei a szőrsejtek. Szőrsejtek a belső fülben a csigában vannak. A szőrsejteket fedősejtek és támasztósejtek fedik. Ezt nevezik a csigában Corti-féle szervnek. A magas rezgésszámú hangok a csiga alapjánál keltenek ingerületet. Egyensúly idegrendszeri kapcsolata úgy jön létre, hogy a helyzetérzékelő szervből az ingerületet a VIII. agyideg juttatja a nyúltagyon keresztül a középagyba.
Középagy magja kapcsolatban van a gerincvelőn keresztül a vázizmokkal, szemmel és kisaggyal. Így válik lehetővé az egyensúly megtartása, a szemmozgás és a fej mozgásának kiegyenlítése. A talamuszból az agykéreg fali lebenyének elülső alsó részébe kerül az információ (Abrahams, 2012).
Egyensúly problémát többféle elváltozás okozhat. Egyik legjellemzőbb tünete a szédülés, émelygés.
- A szédülés lehet forgó jellegű, amely az egyensúly szerv eltérésre utalhat,
- Lehet bizonytalanság érzés, az egyén dől valamely irányban, testhelyzet változáskor, a fej mozgatásakor jelentkező szédülésnek a gerinc, vagy a csigolyák eltérése lehet az oka
- A szédülés (vertigo) jellege utalhat az egyensúly szerv, a váz rendszer – gerinc, csigolyák keringési rendszer eltéréseire (magas, alacsony vérnyomás).
Minden esetben kivizsgálás szükséges.
Az agytörzs mozgató központjai a fej helyzetváltozásával összefüggésben:
- összehangolják a szemmozgásokat,
- a vázizmok tónusának szabályozását végzik, ezáltal szabályozzák a testtartást,
- a látási, egyensúlyozási és nyomási ingerek összehangolásával,
- a kisaggyal való összeköttetései az egyensúlyi helyzet megtartásában,
- a mozgáskoordinációban jelentősek.
Amikor valaki szédül, legtöbbször nem az egyensúlyozás érzékszerveiben keletkezik zavar, hanem az agyi központokban. Egyes kémiai hatóanyagok, (például az alkohol), bizonyos gyógyszerek fogyasztása is a központi idegrendszer neuronjainak működését károsítja, ezért okozhat szédülést.
Az egyensúlyszerv ingerlését a fej elfordításával, a dobhártya hideg vizes ingerlésével és speciális forgószékben való forgatáskor jól működő egyensúlyszerv (vestibuláris rendszer) esetén vízszintes szemmozgások válthatók ki és a fejre helyezett elektródákkal ingerület mutatható ki.
A szemmozgások akaratlan megléte (spontán nystagmus) az egyensúlyszerv eltérésére utal, ebben az esetben is otoneurológiai (egyensúlyi) vizsgálat végzése javasolt.
Az akaratlan szemmozgásokat az egyén nem érzi. Amikor buszon, vonaton utazunk és szemünkkel követjük a tájat az önkéntelen szemmozgás jön létre, mely életszerű, nem kóros.
1./https://translate.google.com/translate?hl=hu&sl=en&u=https://teachmeanatomy.info/head/o
rgans/ear/inner-ear/&prev=search
2./ https://www.fulorrgegekozpont.hu/hirek/nehany-kerdesbol-megtudhatja-milyen-tipusu-a-
szedulese
3./ http://bioszfera.com/downloads/Ful-fakt.pdf
4./ https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-11-evfolyam/a-
hallas-es-az-egyensulyozas/a-belso-ful-szerepe-az-egyensulyerzekelesben
