Az állatok hallása és a zaj

Kik az állatvilág legjobban halló élőlényei? A kutyák? Denevérek? Elsőre nem is gondolnánk, hogy ki a csúcstartó a szuperhallás területén!
Az állatok hallása és a zaj

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A * -al jelölt mezők kitöltése kötelező

Az nyilvánvaló, hogy nem az ember hall a legjobban. Mi, csak 18-20 kHz rezgéstartományt érzékeljük. Hű társaink, a kutyák akár 50 kHz rezgéstartományt is képes érzékelni, de még így sem ők az állatvilág legjobb hallói. A kutyák hallásáról egy korábbi cikkünkben írtunk részletesen.

De akkor kik az állatvilág legjobb hallói?

A föld alatt élő kedves élőlény, amely akár 100 kHz tartományt is érzékeli

A táplálék megszerzésének céljából rendkívül jó hallás alakult ki a vakondoknál, annak ellenére, hogy külső hallójárat nem fejlődött ki náluk. A föld alatt erre nincs is szükségük, mert a föld jobban vezeti a hangokat, mint a levegő.

150 kHz hallásával sokáig a legjobban halló élőlénynek tartották

Akik nagyon jól hallanak, azokra gyakran mondják, hogy „denevér füle van”. Nem véletlenül alakult ki ez a mondás, hiszen a denevéreket a természet a rossz látásért cserébe nagyon jó hallással áldotta meg. A tájékozódásban tovább segíti őket az ultrahang kibocsájtás is.

A tökéletes hallás díj nyertese

Meglepő, de a világon a legjobban halló élőlény, nem más, mint a viaszmoly! A 300 kHz-es hallásával letaszította a trónról az eddig legjobb hallónak hitt amerikai gyapjaslepkét. A viaszmoly hazánkban is megtalálható rovar, amely arról kapta nevét, hogy méhviasszal táplálkozik, petéit pedig a méhkaptárba rakja.

Zajszennyezés hatásai

Társadalmunk egyik nagy problémájává vált a zajszennyezés, amely a hétköznapi élet szerves részévé vált. Fokozza a stresszt, fejfájást, fáradtságot okoz és csökkenti a koncentráció képességét.

Képzeljük el, hogy akkor a nálunk sokkal jobban halló állatokra milyen hatással lehet a zaj. Főként azoknak az élőlényeknek a létét befolyásolja, amelyeknek kommunikációja akusztikus, verbális jellegű.

A Sheffild Egyetem kutatói megfigyelték, hogy a verébfiókák életét a zajszennyezés nagymértékben veszélyezteti. A tojó a megnövekedett zajnak köszönhetően kevésbé hallja meg az éhséget mutató hangjelzéseit, így kevesebbszer eteti meg őket, amely a fiókák nagymértékű elpusztulásához vezethet.

A fülemülék már elkezdtek alkalmazkodni a zajos környezethez. A nagyvárosban élő fülemülék akár 14 decibellel is hangosabban énekelnek, mint erdőben élő társaik. A széncinegég több magas hangot alkalmaznak, míg a vörösbegyek már nem is próbálják túlharsogni a reggeli zajt, inkább este dalolnak.

Ezek az énekbeli változások azt eredményezhetik, hogy az egy fajhoz tartozó városi és erdőben élő madarak nem fogják felismerni, nem fogják vonzónak találni egymás énekét és teljesen elkülönülnek egymástól.

Források:

http://mindenamihallas.hu/blog/erdekessegek/hallasrekorderek-az-allatvilag-legjobban-hallo-egyedei.html

https://index.hu/tudomany/2013/05/09/a_viaszmoly_hallasa_a_legjobb_az_allatvilagban/

https://www.origo.hu/tudomany/20080415-celtalan-mehek-uvolto-madarak-a-legszennyezes-es-zajszennyezes-hatasa.html

http://mindenamihallas.hu/blog/allatvilag/hogyan-befolyasolja-a-zaj-az-allatok-es-a-novenyek-eletet.html