Tartós zajterhelés munkavégzés közben vagy a szabadidős tevékenységek (zenehallgatás, motorozás stb.) végzése alatt érheti a fület. Az elmúlt 20 évben több európai kutatás[1] is készült az úgynevezett akusztikus neuromát (jóindulatú daganatot) előidéző tényezőknek a felderítéséről.
Az akusztikus neuroma a hallásért és egyensúlyérzékelésért felelős agyidegen kifejlődő jóindulatú daganat, amely az életet nem veszélyezteti és hatására nem alakulnak ki áttétek sem. Azonban, ha a daganat túl nagyra nő nyomhatja azokat az arcidegeket, melyek az arcizmokat működtetik, illetve megnyomhatja az agyi struktúrákat is. A koponyaüregben kialakuló daganatok 6-10 %-át teszi ki az akusztikus neuroma. [2]
Az esetek 95 %-ban csak az egyik oldalon alakul ki, a mindkét fül hallóidegét érintő típusa ritka. Az akusztikus neuroma családban ismétlődhet, így genetikai alapú is lehet. Mivel lassan növekszik, általában ötvenéves kor felett kerül felismerésre. Kezdeti stádiumában műtétileg nagy eséllyel eltávolítható, nyom nélkül gyógyítható. Azonban, ha későn ismerik fel, a halláskárosodás mellett egyensúlyproblémákat is okozhat, érintheti az arcmozgásokért felelős arcideget és a műtéti beavatkozás igen nehézzé, esetenként lehetetlenné válhat.
Az akusztikus neuroma leggyakoribb tünetei a következők:
- Egyoldali halláscsökkenés
- Teltségérzet a fülben
- Csengés a fülben (fülzúgás) a daganat oldalán
- Szédülés
- Egyensúlyi problémák
- Arczsibbadás és bizsergés az arcideg esetleges bénulásával (ez ritka)
- Fejfájás, esetlen járás és mentális zavartság
Egy francia[3] és egy svéd tanulmány[4] is az akusztikus neuroma kockázatát és a nagy zajnak való kitettség közötti lehetséges összefüggéseket vizsgálta. Mindkét felmérésben több mint 100, akusztikus neuromával élő pácienst választottak ki, a kontroll csoportot pedig egészséges, tumormentes személyek tették ki. A felmérés során a résztvevőket alaposan kikérdezték arról, hogy az elmúlt években rendszeresen ki voltak-e téve erős zajnak, ami 80 decibel (az utcai zaj hangereje), vagy annál magasabb érték. Amennyiben igennel válaszoltak, rákérdeztek a zajterhelés pontos körülményeire, gyakoriságára és arra is, hogy használtak-e valamilyen zajvédő eszközt, mint például fülvédőt.
A tanulmányok eredményei rávilágítottak arra, hogy összefüggés van a lassan kialakuló hallóideg daganat és a tartós, évekig fennálló zaj között. A kutatásokból kiderült, hogy a kockázat szempontjából nem számít, hogy a zajterhelés az egyén foglalkozása vagy szabadidős tevékenysége során következik be. Azonban a zajban töltött évek száma jelentősen befolyásolja a daganat kialakulásának valószínűségét. Az öt éven át tartó rendszeres nagy zajterhelés másfélszeresére növeli az akusztikus neuroma létrejöttének kockázatát. A zajvédők rendszeres alkalmazása ezért is javasolt, amennyiben még nincs zajvédő kiegészítője nézzen szét webáruházunkban --> Zajvédő és uszodai füldugók
[1] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16943265/
[2] https://www.cedars-sinai.org/health-library/diseases-and-conditions/a/acoustic-neuroma.html
[3] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19289391/
[4] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16357108/
