A fülzúgás jelenléte utalhat agyi idegeket érintő problémákra. Az Alzheimer-kór és a Parkinson- kór is az agy idegi működésének a zavara. Mindkét kór neurodegeneratív betegség, melyet anatómiai vagy fiziológiai módon az idegsejtek működésének fokozatos elvesztése jellemez. (A neurodegeneratív kór különféle betegségek összefoglaló neve, amelyek elsősorban az emberi agy idegsejtjeit érintik.[1]) Ezeknek a betegségeknek a legmagasabb kockázati tényezője az öregedés. A neurodegeneratív betegségek az idegsejtek fokozatos leépüléséhez és elhalásához vezetnek, ami mozgásproblémákat vagy mentális rendellenességeket (úgynevezett demenciát) idézhet elő.
Egy korábban elvégzett tanulmány kimutatta, hogy súlyos perifériás hallásvesztés esetén gyakrabban előfordulhat a kognitív hanyatlás és az Alzheimer-féle demencia.[2] A halláskárosodás és a hallóközpont működési zavara miatt a demencia kialakulásának kockázata is nagyobb. A krónikus fülzúgást általában halláskárosodás kíséri, azonban a fülzúgás előfordulása nincs teljes összefüggésben a halláscsökkenés gyakoriságával.
Az oxidatív stressz és a sejtszervek működési zavara a főbb neurodegeneratív betegségek korai szakaszában jelenhet meg. (Az oxidatív stresszről az alábbi linken tudhat meg többet: https://esem.hu/szotar/oxidativ-stressz/) Az oxidatív stressz fontos szerepet játszik számos betegség kialakulásában és az öregedési folyamatban is. Ha sikerül csökkenteni a sejtekben az oxidatív stresszt, akkor azzal lelassítható az öregedés.
Az időseknél a leggyakoribb szenzoros rendellenesség az életkorral összefüggő halláskárosodás. A fülzúgást sokszor az egyén életében fellépő folyamatos feszültség, esetlegesen egy lelki trauma vagy a stressz jelenléte válthatja ki.
Egy korábban végzett tanulmány célkitűzése az volt, hogy feltárja a fülzúgás és az Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulásának kockázata közötti összefüggést.[3] A visszatekintő vizsgálathoz 12.657 fülzúgásos pácienst választottak ki a tajvani Nemzeti Egészségbiztosítási Kutatási Adatbázisból. A résztvevők állapotát 10 éven keresztül követték nyomon azért, hogy a lehető legpontosabb eredményeket kapják. A tanulmány erősségét és pontosságát a hosszú követési időtartam, a nagy mintaméret és az adta, hogy a vizsgálatokat audiológus szakorvosok felügyelték. Ez a tanulmány arra a tényre világított rá, hogy a fülzúgásos betegeknél nagyobb a kockázat az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór kialakulásának.
A fülzúgás nemcsak valamilyen fülbetegség miatt jelentkezhet, hanem más betegség: pl. vérszegénység, szív- és érrendszeri betegségek (pl. magas vérnyomás), csökkent pajzsmirigy-működés és fejsérülés következtében is. A korábban említett tanulmányból az is kiderült, hogy a fejsérülés az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór kialakulását is előidézheti. Emellett a Parkinson-kór megjelenésének kockázatát növelheti az agyi érrendszeri megbetegedés is. Ez az információ azért kiemelt fontosságú a klinikusoknak, mert így megelőző és diagnosztikai stratégiákat dolgozhatnak ki pácienseik számára.
A jövőben hosszabb távú követési vizsgálatokra van szükség a tinnitustól szenvedő betegek esetében azért, hogy feltárják a fülzúgás és az Alzheimer- és Parkinson kór közötti összefüggéseket és ezek hosszú távú kockázatait.
[1] https://www.neurodegenerationresearch.eu/hu/mit-nevezunk-neurodegenerativ-betegsegnek/
[2] Mahoney, C. J. et al. Structural neuroanatomy of tinnitus and hyperacusis in semantic dementia. J. Neurol. Neurosurg. Psychiatry
[3] https://www.nature.com/articles/s41598-020-69243-0
